Arany László: Magyar népmesék

Arany László magyar költő és mesegyűjtő, Arany János fia 125 éve – 1898-ban – halt meg, 2024-ben ünnepeljük majd a születésének 180. évfordulóját. Jeles időszak ez arra, hogy egy rövid bejegyzés erejéig megemlékezzünk róla.

1862-ben jelent meg Arany László híressé vált mesegyűjteménye Eredeti népmesék címmel. Gyulai Pál a kor híres kritikusa örömmel üdvözölte a gyűjtést. Így írt róla: „Legújabban Arany László jelent meg e téren egy szintén becses gyűjteménnyel… úgy látszik, hogy mint nagyon fiatal ember, ki gyermekből csak most serdült ifjúvá, emlékezete élénk, kedélye friss, fantáziája naiv s így könnyebben visszaadhatta az általa ismert meséket, mint kik mindebből már sokat vesztettek…”

Arany László gyűjtését elsősorban meseszöveg- és nyelvtisztelete miatt, és mert mellőzi a „népi sajátságok vadászását…” s hogy színezés éppen annyi van a gyűjteményben, amennyi kell (Gyulai) sokan mások is megdicsértek, a gyűjtemény előtt mi is fejet hajtunk. Egyetlen mesét emelünk ki, ez pedig a Pancimanci címet viseli. Korábbi bejegyzéseinkben már többször is átbeszéltünk, kitárgyaltunk olyan népmeséket, melyek abba a mesetípusba sorolhatók, amibe a Pancimanci is beleilleszthető. E meseértelmezések – értelmezési lehetőségek – is szépen illusztrálják, hogy egy-egy motívum milyen páratlan gazdagságot tud felmutatni.

Az egyes változatok sokfélesége nem csak a varázslatos segítő fura, szinte kitalálhatatlan nevére vonatkozik. A mesei tanulság majd’ minden változatban más és más: hogyan kerül bajba a leány, milyen a kapcsolata az anyjával vagy az apjával, hogyan, miképpen „akad horogra” a királyfi, mi vezeti (motiválja) a leányt, az anyját vagy éppen a királyfit… Minden meseváltozatban máshol a hangsúly, érdemes hát elolvasni mindegyiket, a mesét és az értelmezést egyaránt: A lusta lány, A vidám királyfi, Világcsúfja, A molnárlány vagy A rekeszfonó lány.

A lusta lány magyar népmese értelmezése az alábbi letölthető könyvből olvasható el.

Magyar népmeséink - mindennapi útmutatóink

12 magyar népmese értelmezését tartalmazó kötetem:

A rest macska

A lusta lány

A furfangos koldus

Az irigy bátya

A csóka lányok

A csillagszemű juhász

A kékfestőinas

Egyszemű, Kétszemű, Háromszemű

Az égig érő fa (I-II)

Király kis Miklós

A Halál

Magyar népmeséink - mindennapi útravalóink - letölthető könyv

12 magyar népmese értelmezését tartalmazó kötetem:

Holló Jankó,

Az álomlátó fiú,

Vas Laci,

Az erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszony,

Szerencsének Szerencséje,

Pirosmalac,

A víz tündére,

A hétszépségű királykisasszony,

Megölő Istefán,

A vasfejű ember,

A találós mese,

A pelikánmadár

Ezek a bejegyzések is érdekelhetnek:

A három szegény legény

A három szegény legény című mese A madárasszony című kötetben olvasható. A felütése már-már egy „gyorsított felvételhez” hasonlít (a harmadik bekezdés már a kifejtős rész, itt már a cselekmény kellős közepében járunk). Egy szegény ember vándorútra küldi három fiát,...

Az öreg király hagyatéka

Néhány bejegyzéssel korábban foglalkoztunk a kudarc, csalódás utáni talpraállás, újraindulás kérdéskörével. (Felállás a kudarc után) A nagy kedvenc Király Kis Miklós után a másik magyar népmese, amit ebben a témában felelevenítünk, Az öreg király hagyatéka.A mese...

Sárkányölő Sebestyén – életcélok, lehetőségek és erőforrások

Ez alkalommal a Sárkányölő Sebestyén meséjébe pillantunk be, de – szinte már szokás szerint – nem a címszereplő főhőst, hanem az őt útnak indító királyt állítjuk a középpontba. A mese A bűbájos lakat című gyűjteményben olvasható (Berze Nagy János gyűjtése), kitűnő...

Felállás a kudarc után

Megdöbbentő, milyen sok népmese foglalkozik a kudarc, bukás utáni talpraállás és az újraindulás témakörével. Vagy úgy, hogy egyenesen ez a probléma áll a mesei történet középpontjában, akár úgy, hogy a mese egyébként szán fontos szerepet a kérdésnek.  „A legnagyobb...

Ki miből tanul?

Itt most nem arra gondolunk, hogy a tanuláshoz sokszor elengedhetetlen szakirodalom kiválasztása milyen megfontolások alapján történhet (bár mára a mesetudománynak is megvan a maga irodalma). Sokkal inkább arra, hogy szóból ért a magyar ember – így a közmondás – igen...

A kőleves

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény, háborúból hazatérő katona. Vándorolt faluról falura, rongyosan szegény, és éhesen…” Így kezdődik A kőleves című magyar népmese.  A katona egyre éhesebb és napról napra türelmetlenebb. A helyzete kilátástalannak...

A só

Sóval vagy só nélkül? Mesés gondolatok fontos és fontosnak vélt értékekről A só című magyar népmese kapcsán. A só című mese minden bizonnyal a legismertebb magyar népmesék egyike, melynek több változata is elterjedt, még ha nem is azonos mértékben. A mai alkalommal...

A király kenyere

Jót s jól, ebben áll a nagy titok. A király kenyere című mese a Magyar népmesék rajzfilmsorozatból ismert, de írott változata – mely talán a rajzfilm egyik lehetséges forrása volt – olvasható Mátyás király kenyere cím alatt a Madárkereső királyfiak című...

Magyar népmesék verses dallammal, rímmel és verses formában

A Házasodik a daru Benedek Elek magyar népmeséjéről és Arany János: Rózsa és Ibolya című verses meséjéről néhány gondolat   Az utóbbi hetekben több magyar népmese került a kezembe, szebbnél szebbek. Eddig ebben nincs semmi különös, a magyar népmesekincs...

A pulikutya

Az elmúlt hetekben „erős mesékkel” foglalkoztunk, ez alatt azt értve, hogy a felhozott magyar népmesék igen komoly érzelmi töltetet hordoznak. Köztünk legyen mondva: ez általában jellemzi a magyar népmeséket. Most azonban különösen igaz. Legutóbb A részeges király...