Felállás a kudarc után

Megdöbbentő, milyen sok népmese foglalkozik a kudarc, bukás utáni talpraállás és az újraindulás témakörével. Vagy úgy, hogy egyenesen ez a probléma áll a mesei történet középpontjában, akár úgy, hogy a mese egyébként szán fontos szerepet a kérdésnek. 

„A legnagyobb dicsőség nem az, hogy soha nem vallunk kudarcot, hanem az, hogy minden bukás után képesek vagyunk felemelkedni.” (Nelson Mandela) 

A téma megjelenése a Király Kis Miklós című mesében 

Itt van példának okáért rögtön a Király Kis Miklós című magyar népmese, amelyről korábbi bejegyzésekben már többször szót ejtettünk. A mese szerint miután Király Kis Miklós visszaszerezte a sárkányok által elrabolt Napot, Holdat és Csillagokat, önhittségében és elbizakodottságában nagy hibát követ el: a fényt adó égitesteket magával viszi az arasznyi kis ember.  

Hihetetlenül erős érzelmi töltettel bíró elemeket halmoz itt is a magyar népmese. Az „arasznyi kis ember” egyetlen kérdéssel hajszálpontosan és kíméletlenül rátapint Miklós gyenge pontjára, amikor így szól: „Király Kis Miklós! Azt hiszed, tiéd a Nap, a Hold és a Csillagok?” És Miklós ezen a ponton valóban sebezhető. Be is sétál a csapdába.   

Szinte hallani véljük a főhős megdöbbenését: „ilyen nincs…” „ezt egyszerűen nem hiszem el…” Mondhatnánk azt is: Király Kis Miklós jött, látott, győzött – és egy pillanat alatt elveszített mindent. Elúszott, amiért megküzdött, a földi világban pedig továbbra is sötétség uralkodik. A mese üzenete számunkra egyértelműen az, hogy újra el kell indulni.  

A sárkányokat elpusztító hőst saját gőgös viselkedése ejtette csapdába.  

Ám tanul a hibából, most már sokkal szerényebb. Felismeri, kéri és elfogadja a segítséget. Ami eddig „ment zsigerből” – szinte bele sem izzadt a három sárkány legyőzésébe – az most sokkal nehezebb. Nem roskadhat azonban össze az elkövetett hiba miatt. Önmagunk legyőzése a legnagyobb győzelem 

Egy másik példa: Akaratos Pista meséje 

Egy korábbi bejegyzésünkben az Akaratos Pista című székely meséből emeltünk ki egy részletet (Ki miből tanul c. bejegyzés). Az ő esete hasonló, mint Király Kis Miklósé. Mindkét hősnek – a bátor sárkányölőnek és az akaratos legénynek – egy kis alázatot kell tanulnia és gyakorolnia: mondjuk, nem is keveset… Miklóst az elszenvedett veszteség téríti észre, Pista a saját jellembeli hibájára kell, hogy rádöbbenjen, ő a bőrén fogja megérezni, hogy mihez és miért kell másként hozzáállnia.

Mindkettőnek magába kell szállni, még ha másképpen is. Át kell rendezniük a gondolataikat, át kell értelmezniük az eddigi viselkedésüket. Király Kis Miklósnak és Akaratos Pistának képletesen szólva egyaránt le kellett szállniuk arról a bizonyos magas lóról ahhoz, hogy emelkedni kezdhessenek. A kudarcon keresztül, annak árán is bizonyos értelemben mindkettőjük számára a fejlődés útja van kijelölve, csak éppen ez az út – képletesen szólva – másképpen van kikövezve… 

Ezek a bejegyzések is érdekelhetnek:

A kőleves

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény, háborúból hazatérő katona. Vándorolt faluról falura, rongyosan szegény, és éhesen…” Így kezdődik A kőleves című magyar népmese.  A katona egyre éhesebb és napról napra türelmetlenebb. A helyzete kilátástalannak...

A só

Sóval vagy só nélkül? Mesés gondolatok fontos és fontosnak vélt értékekről A só című magyar népmese kapcsán. A só című mese minden bizonnyal a legismertebb magyar népmesék egyike, melynek több változata is elterjedt, még ha nem is azonos mértékben. A mai alkalommal...

A király kenyere

Jót s jól, ebben áll a nagy titok. A király kenyere című mese a Magyar népmesék rajzfilmsorozatból ismert, de írott változata – mely talán a rajzfilm egyik lehetséges forrása volt – olvasható Mátyás király kenyere cím alatt a Madárkereső királyfiak című...

Magyar népmesék verses dallammal, rímmel és verses formában

A Házasodik a daru Benedek Elek magyar népmeséjéről és Arany János: Rózsa és Ibolya című verses meséjéről néhány gondolat   Az utóbbi hetekben több magyar népmese került a kezembe, szebbnél szebbek. Eddig ebben nincs semmi különös, a magyar népmesekincs...

A pulikutya

Az elmúlt hetekben „erős mesékkel” foglalkoztunk, ez alatt azt értve, hogy a felhozott magyar népmesék igen komoly érzelmi töltetet hordoznak. Köztünk legyen mondva: ez általában jellemzi a magyar népmeséket. Most azonban különösen igaz. Legutóbb A részeges király...

A részeges király

Egy válsághelyzetben, depresszióban lévő király és segítséget nyújtó fiának próbálkozásai „Az Óperenciás-tengeren is túl, még azon is túl élt egy király két szép lányával meg egy kisfiával. De nagyon részeges volt az a király. …” Így kezdődik A részeges király című...

Az eltévedt fiú, meg az anyja című magyar népmese

Az eltévedt fiú, meg az anyja című magyar népmese - Megrekedés a veszteség fájdalmában   A mese szerint egy szegény asszony egyedül neveli fiát. A fiúcska egy alkalommal – mikor az anyja alszik – elszökik, hogy szamócát szedjen. Eltéved, jó emberek gondját...

A kapzsiság, hiúság és nagyravágyás elemei egy magyar népmesében

A molnárlány Szerintem sokan ismerik azt a régi cirkuszi számot, amikor a porondmester a zenebohóctól sorra elveszi a hangszereket, de ő rendre újakat húz elő ezzel a felkiáltással „… van másik…!” Így folytatom én is A rekeszfonó lány mesetípus meséinek idézését,...

Újra az érzelmi intelligenciáról…-

...avagy még egyszer Szélike királykisasszonyEgy korábbi bejegyzésünkben a Szélike királykisasszony című nagyon szép magyar népmese kapcsán vázoltunk néhány gondolatot az érzelmi intelligencia témaköréből. Az akkor megragadott és kibontott gondolatokra építve ez...

Az érzelmi intelligencia vetületei

Az érzelmi intelligencia vetületei - készség és képesség a másokkal való együttműködésre a Szélike királykisasszony, A csillagász, a lopó, a vadász meg a szabó és a Négy cigánylegény mesterségének haszna című magyar népmesékben Szélike királykisasszony A Szélike...