Felállás a kudarc után

Megdöbbentő, milyen sok népmese foglalkozik a kudarc, bukás utáni talpraállás és az újraindulás témakörével. Vagy úgy, hogy egyenesen ez a probléma áll a mesei történet középpontjában, akár úgy, hogy a mese egyébként szán fontos szerepet a kérdésnek. 

„A legnagyobb dicsőség nem az, hogy soha nem vallunk kudarcot, hanem az, hogy minden bukás után képesek vagyunk felemelkedni.” (Nelson Mandela) 

A téma megjelenése a Király Kis Miklós című mesében 

Itt van példának okáért rögtön a Király Kis Miklós című magyar népmese, amelyről korábbi bejegyzésekben már többször szót ejtettünk. A mese szerint miután Király Kis Miklós visszaszerezte a sárkányok által elrabolt Napot, Holdat és Csillagokat, önhittségében és elbizakodottságában nagy hibát követ el: a fényt adó égitesteket magával viszi az arasznyi kis ember.  

Hihetetlenül erős érzelmi töltettel bíró elemeket halmoz itt is a magyar népmese. Az „arasznyi kis ember” egyetlen kérdéssel hajszálpontosan és kíméletlenül rátapint Miklós gyenge pontjára, amikor így szól: „Király Kis Miklós! Azt hiszed, tiéd a Nap, a Hold és a Csillagok?” És Miklós ezen a ponton valóban sebezhető. Be is sétál a csapdába.   

Szinte hallani véljük a főhős megdöbbenését: „ilyen nincs…” „ezt egyszerűen nem hiszem el…” Mondhatnánk azt is: Király Kis Miklós jött, látott, győzött – és egy pillanat alatt elveszített mindent. Elúszott, amiért megküzdött, a földi világban pedig továbbra is sötétség uralkodik. A mese üzenete számunkra egyértelműen az, hogy újra el kell indulni.  

A sárkányokat elpusztító hőst saját gőgös viselkedése ejtette csapdába.  

Ám tanul a hibából, most már sokkal szerényebb. Felismeri, kéri és elfogadja a segítséget. Ami eddig „ment zsigerből” – szinte bele sem izzadt a három sárkány legyőzésébe – az most sokkal nehezebb. Nem roskadhat azonban össze az elkövetett hiba miatt. Önmagunk legyőzése a legnagyobb győzelem 

Egy másik példa: Akaratos Pista meséje 

Egy korábbi bejegyzésünkben az Akaratos Pista című székely meséből emeltünk ki egy részletet (Ki miből tanul c. bejegyzés). Az ő esete hasonló, mint Király Kis Miklósé. Mindkét hősnek – a bátor sárkányölőnek és az akaratos legénynek – egy kis alázatot kell tanulnia és gyakorolnia: mondjuk, nem is keveset… Miklóst az elszenvedett veszteség téríti észre, Pista a saját jellembeli hibájára kell, hogy rádöbbenjen, ő a bőrén fogja megérezni, hogy mihez és miért kell másként hozzáállnia.

Mindkettőnek magába kell szállni, még ha másképpen is. Át kell rendezniük a gondolataikat, át kell értelmezniük az eddigi viselkedésüket. Király Kis Miklósnak és Akaratos Pistának képletesen szólva egyaránt le kellett szállniuk arról a bizonyos magas lóról ahhoz, hogy emelkedni kezdhessenek. A kudarcon keresztül, annak árán is bizonyos értelemben mindkettőjük számára a fejlődés útja van kijelölve, csak éppen ez az út – képletesen szólva – másképpen van kikövezve… 

Ezek a bejegyzések is érdekelhetnek:

Csel, furfang vagy hazugság?

A csel, furfang, hazugság változatos előfordulási és eltérő értelmezési-értékelési lehetőségei jelennek meg A kőleves és A szállást kérő róka c. magyar népmesékben.A kőleves A kőleves című magyar népmese – mely első látásra bizony a másik becsapására épül – a...

Arany László: Magyar népmesék

Arany László magyar költő és mesegyűjtő, Arany János fia 125 éve – 1898-ban – halt meg, 2024-ben ünnepeljük majd a születésének 180. évfordulóját. Jeles időszak ez arra, hogy egy rövid bejegyzés erejéig megemlékezzünk róla.1862-ben jelent meg Arany László híressé vált...

Fontosnak vélt elvárások elengedése – A rekeszfonó lány

Fontosnak vélt elvárások elengedése "A rekeszfonó lány" című magyar népmese alapján.A Magyar népmeséink – mindennapi útmutatóink című kötetünkben kifejtésre került A lusta lány című palóc népmese. Egy korábbi alkalommal pedig egy olyan mesét vettünk nagyító alá, mely...

A három szegény legény

A három szegény legény című mese A madárasszony című kötetben olvasható. A felütése már-már egy „gyorsított felvételhez” hasonlít (a harmadik bekezdés már a kifejtős rész, itt már a cselekmény kellős közepében járunk). Egy szegény ember vándorútra küldi három fiát,...

Az öreg király hagyatéka

Néhány bejegyzéssel korábban foglalkoztunk a kudarc, csalódás utáni talpraállás, újraindulás kérdéskörével. (Felállás a kudarc után) A nagy kedvenc Király Kis Miklós után a másik magyar népmese, amit ebben a témában felelevenítünk, Az öreg király hagyatéka.A mese...

Sárkányölő Sebestyén – életcélok, lehetőségek és erőforrások

Ez alkalommal a Sárkányölő Sebestyén meséjébe pillantunk be, de – szinte már szokás szerint – nem a címszereplő főhőst, hanem az őt útnak indító királyt állítjuk a középpontba. A mese A bűbájos lakat című gyűjteményben olvasható (Berze Nagy János gyűjtése), kitűnő...

Ki miből tanul?

Itt most nem arra gondolunk, hogy a tanuláshoz sokszor elengedhetetlen szakirodalom kiválasztása milyen megfontolások alapján történhet (bár mára a mesetudománynak is megvan a maga irodalma). Sokkal inkább arra, hogy szóból ért a magyar ember – így a közmondás – igen...

A kőleves

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény, háborúból hazatérő katona. Vándorolt faluról falura, rongyosan szegény, és éhesen…” Így kezdődik A kőleves című magyar népmese.  A katona egyre éhesebb és napról napra türelmetlenebb. A helyzete kilátástalannak...

A só

Sóval vagy só nélkül? Mesés gondolatok fontos és fontosnak vélt értékekről A só című magyar népmese kapcsán. A só című mese minden bizonnyal a legismertebb magyar népmesék egyike, melynek több változata is elterjedt, még ha nem is azonos mértékben. A mai alkalommal...

A király kenyere

Jót s jól, ebben áll a nagy titok. A király kenyere című mese a Magyar népmesék rajzfilmsorozatból ismert, de írott változata – mely talán a rajzfilm egyik lehetséges forrása volt – olvasható Mátyás király kenyere cím alatt a Madárkereső királyfiak című...