Sárkányölő Sebestyén – életcélok, lehetőségek és erőforrások

Ez alkalommal a Sárkányölő Sebestyén meséjébe pillantunk be, de – szinte már szokás szerint – nem a címszereplő főhőst, hanem az őt útnak indító királyt állítjuk a középpontba. A mese A bűbájos lakat című gyűjteményben olvasható (Berze Nagy János gyűjtése), kitűnő rajzfilmváltozata ugyanezen a címen a Magyar népmesék rajzfilmsorozatban tekinthető meg.

Sárkányölő Sebestyén – rajzfilmsorozat

Volt egyszer egy ember s neki három legény fia. Nem volt egy betevő falatjuk sem, amit egyenek, felkerekedtek hát s elindultak elpanaszolni a királynak az ő nagy szegénységüket. Így kezdődik a mese. 

A király mintha csak hallaná (még szép, hogy hallja) a ki nem mondott kérésüket, öreg vándor alakjában elébük siet.  

A királynak ez a „belépője” hihetetlenül intenzív mesei pillanat, melyet a rajzfilmváltozat is jól érzékeltet: a legények elhatározásával egyidőben látható a király átváltozása vándorrá. (Az olvasott mese és a képi világ kapcsolata című bejegyzésünkben már ejtettünk néhány szót a rajzfilmbeli, jól eltalált képi ábrázolás „jelerősítő” hatásáról).

A legények találkoznak az öreg vándornak öltözött királlyal és szinte kiszakad belőlük a sóhaj: hej, ha én itt birkás gazda lehetnék, minden szegény embernek adnék egyet! A galagonyásnál szőlő-birtokot óhajt a középső, s ígéri, hogy minden arra járónak ad egy fürt szőlőt. A legkisebb a Dunához érve azt kéri, bár lehetne ő a révész, mindenkit ingyen vinne át a folyón. A király teljesíti minegyik kívánságot, majd kis idő múlva meglátogatja a legényeket. A két nagyobbik fiú jó dolgában elfeledkezett az ígéretéről, csak a legkisebb tartja a szavát, csak ő tartja magát ahhoz, amit kinyilatkoztatott.  

A szakrális király

A mesebeli király a legnemesebb, legmagasabb uralkodói jellemvonásokat valósítja meg. Ő egy szakrális király (ma úgy mondanánk: szent ember és felelős vezető egyben), aki közvetít ég és föld között, mondhatni a híd szerepét tölti be a két világ között. A megnyilvánuló szándéknak és a megvalósítást támogató erőforrásnak egyaránt közvetítője. „Lehozza az égit a földre, felemeli a földit az égbe – összhangba hozza a kettőt.” A szakrális király a nemes jellem megtestesítője: benne az értékek és az erények uralkodnak az érdekek és az anyagi világ megnyilvánulásai felett.  

Nagyon szép az a mesebeli motívum és kép, ahogy a király az első két fiúnál a környezetadta lehetőségeket (vagyis szó szerint: az adottságokat) alakítja át erőforrássá – a kősziklákból birkanyáj, a galagonyásból szőlő lesz – akár arra is gondolhatunk, hogy az értéktelen holmit is át lehet lényegíteni, át lehet lelkesíteni a jó cél érdekében. A legények égbe szálló sóhaja („hej, ha én itt gazda lehetnék…”) igazi ima, mely meghallgatásra is talál. A magyar néplélek és hitvilág szerint az igazi uralkodó – egy valódi nemes király – szó szerint a Teremtő földi helytartója, képviselője.  

A sóhajalakban megjelenő kéréshez, mint imádsághoz jószándék társul: a mese ezen szakaszában nem lehet kétségünk afelől, hogy a fiúk vágyakozása mélyről jön, szívből fakad elhatározásuk őszinte és valódi. Az más lapra tartozik, mennyit tartanak be az ígéretből.  

A két nagyobb fivér sorsa megreked, mert letértek a választott – és az égiek által támogatott! – útról: ez hamar kiderül. Ők csaknem szó szerint „megmerevednek” és nem fejlődnek tovább. A mese szemszögéből nézve a történetük véget is ér. Kívánságuk hirtelen fellángolás volt, inkább felszínes mint mélyről jövő. Tartalom – érték és erény – nélkül nem is lehetett hosszúéletű: szalmaláng volt csupán. 

A mese rámutat arra is: nem csak az a fontos, hogy a lehetőséget megkapja valaki, hanem az is – talán sokkal fontosabb – hogy mihez kezd vele. A jószándékot, a jó energiákat (akárhogy is nevezzük) tettekben, viselkedésben is tovább kell éltetni. Fontos a szavak és a tettek közötti őszinte kapcsolat, a Teremtő előtt egyébként sem lehet hazudni. A mesére visszatérve: minden kérés meghallgatásra talál, de aztán aszerint cselekedj, ahogyan a terveidhez kérted a segítséget. Az erőforrásokat a kijelölt és támogatott célnak megfelelően használd. Aki nem így tesz, az letér a választott útról, amihez kérte a támogatást – akkor bizony az élete nem fejlődik tovább, hanem megreked. Hiába van meg a bőségesen termő szőlőskert, hiába a szép nyáj… mindez csak a fizikai sík, a külsőség. A hosszútávon élettelen üres forma tartalom nélküli. Se szeri se száma azoknak a népmeséknek, amelyekben e megállapítás igazolását felismerhetjük.  

A Sárkányölő Sebestyén amolyan „kettő az egyben” (a fentiekben csak a bevezetést érintettük), a mese ezt követően a harmadik, révésszé lett fiú gyermekéhez tér vissza. Ő lesz Sárkányölő Sebestyén, akinek szülei éppen a világra jövetele pillanatában érkezett öreg vándort vagyis a királyt kérték fel keresztkomának). A mese ettől még egyáltalán nem egy könnyű, gyors és instant valami. Igazi nehézsúlyú magyar népmese, tele tanulságokkal, amit emészteni kell.  

 

Ezek a bejegyzések is érdekelhetnek:

Ki miből tanul?

Itt most nem arra gondolunk, hogy a tanuláshoz sokszor elengedhetetlen szakirodalom kiválasztása milyen megfontolások alapján történhet (bár mára a mesetudománynak is megvan a maga irodalma). Sokkal inkább arra, hogy szóból ért a magyar ember – így a közmondás – igen...

A kőleves

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény, háborúból hazatérő katona. Vándorolt faluról falura, rongyosan szegény, és éhesen…” Így kezdődik A kőleves című magyar népmese.  A katona egyre éhesebb és napról napra türelmetlenebb. A helyzete kilátástalannak...

A só

Sóval vagy só nélkül? Mesés gondolatok fontos és fontosnak vélt értékekről A só című magyar népmese kapcsán. A só című mese minden bizonnyal a legismertebb magyar népmesék egyike, melynek több változata is elterjedt, még ha nem is azonos mértékben. A mai alkalommal...

A király kenyere

Jót s jól, ebben áll a nagy titok. A király kenyere című mese a Magyar népmesék rajzfilmsorozatból ismert, de írott változata – mely talán a rajzfilm egyik lehetséges forrása volt – olvasható Mátyás király kenyere cím alatt a Madárkereső királyfiak című...

Magyar népmesék verses dallammal, rímmel és verses formában

A Házasodik a daru Benedek Elek magyar népmeséjéről és Arany János: Rózsa és Ibolya című verses meséjéről néhány gondolat   Az utóbbi hetekben több magyar népmese került a kezembe, szebbnél szebbek. Eddig ebben nincs semmi különös, a magyar népmesekincs...

A pulikutya

Az elmúlt hetekben „erős mesékkel” foglalkoztunk, ez alatt azt értve, hogy a felhozott magyar népmesék igen komoly érzelmi töltetet hordoznak. Köztünk legyen mondva: ez általában jellemzi a magyar népmeséket. Most azonban különösen igaz. Legutóbb A részeges király...

A részeges király

Egy válsághelyzetben, depresszióban lévő király és segítséget nyújtó fiának próbálkozásai „Az Óperenciás-tengeren is túl, még azon is túl élt egy király két szép lányával meg egy kisfiával. De nagyon részeges volt az a király. …” Így kezdődik A részeges király című...

Az eltévedt fiú, meg az anyja című magyar népmese

Az eltévedt fiú, meg az anyja című magyar népmese - Megrekedés a veszteség fájdalmában   A mese szerint egy szegény asszony egyedül neveli fiát. A fiúcska egy alkalommal – mikor az anyja alszik – elszökik, hogy szamócát szedjen. Eltéved, jó emberek gondját...

A kapzsiság, hiúság és nagyravágyás elemei egy magyar népmesében

A molnárlány Szerintem sokan ismerik azt a régi cirkuszi számot, amikor a porondmester a zenebohóctól sorra elveszi a hangszereket, de ő rendre újakat húz elő ezzel a felkiáltással „… van másik…!” Így folytatom én is A rekeszfonó lány mesetípus meséinek idézését,...

Újra az érzelmi intelligenciáról…-

...avagy még egyszer Szélike királykisasszonyEgy korábbi bejegyzésünkben a Szélike királykisasszony című nagyon szép magyar népmese kapcsán vázoltunk néhány gondolatot az érzelmi intelligencia témaköréből. Az akkor megragadott és kibontott gondolatokra építve ez...