Csel, furfang és hazugság – a Nyúlpásztor meséje

Legkedvesebb mesénk a csel, furfang és hazugság témájában a Nyúlpásztor címet viseli és A varjúkirály című kötetben olvasható. A meséből készített rajzfilm a bejegyzés végén megtekinthető.

A címbeli témát tekintve a mese igen erősen kezd: a király szinte azonnal megszegi a saját szavát. Ígéri, hogy annak adja a lányát, aki a leány által elhajított almát elkapja. Van egy ügyes legény – ki tudja, ki fia, borja… és honnan keveredett ide – aki el is kapja az almát. Igen ám, de nem tetszik neki (mármint a királynak) a legény, tovább dagasztja ezért a próbák sorát. (Érdemes felfigyelni rá: ebben a mesében sem a lány megy férjhez, hanem az apja adja férjhez a lányát…)

Akárhogyan is, a lényeg: a legénynek nyulakat kell őriznie, holott ő nyúlpásztor sose volt… s mégis sikerül hiánytalanul hazahajtania mind a százat! Amikor a legény megállja a helyét, a király megpróbálja csellel kijátszani: első alkalommal a saját lányát kényszeríti bele hazugságba, majd maga próbál túljárni a legény eszén. De a fiú átlát a szitán – a király azonban nem hagyja magát: még mélyebbre süllyed. Ki kell állni még egy próbát, mondja: itt egy zsák, hazudj ebbe, amennyi csak belefér!     

A király ez utolsó parancsa élezi ki igazán a mesei konfliktust. Az már az első perctől kezdve világos, hogy a király nem akarja tartani a szavát. Ha felidézzük A találós mese című magyar népmesét ott is hasonló volt a helyzet, azzal a nem csekély különbséggel, hogy ott a király „gyorsan rövidre zárta a vitás kérdést” és erőszakkal vágta el a szálakat.

Ebben a mesében azonban a király a legény fölé akar kerekedni és ezért veszi át az irányítást: olyan feladatot szab, amelyet saját terepének érez (hazudni kell, ebben nem lehet a legény jobb, mint ő…). Ráadásul úgy gondolja, hogy a feladat teljesítésének ő lesz az egyetlen és „megfellebbezhetetlen bírája” is, mert kizárólag ő dönti majd el, mikor van tele a zsák… Jól ki van ez találva: ilyen szabályok mellett a király nem veszíthet, a székely legény látszólag esélytelen.  

Ám aki másnak vermet ás, gyakran maga esik bele. Így jár a király is. 

A legény tudja: változatlan felállás mellett nemigen menekülhet. Mivel arról nem dönthetett, hogy belemegy-e „a játékba”: a királlyal nem szállhat nyíltan vitába, a kesztyűt ő is felveszi (akár A szállást kérő róka meséjében a gazda a mese itt érhető el) és használni kezdi a jobbik eszét. Az irányítás egyetlen ponton van nála: ő alakítja a történetet (hazudnia kell a zsákba, és a parancs az parancs…). És ezt a lehetőséget megragadja: a királyi parancs védőleple alatt kimondja az igazságot: „… aztán fölséged megcsókolta a szamarának a …” 

A jelenlévők mind tudják az igazságot. A legénynek azért kellett belemennie a játékba, hogy védve legyen a király haragjától.  

Ügyesen úgy alakítja, formálja, tereli a történetet, hogy a király legyen kénytelen meghátrálni. Márpedig a mondat befejezését a király nem akarja hallani, nagyon nem! Ha nem akar szégyenben maradni – el kell hallgattatni ezt a pimasz legényt, tehát véget kell vetni a próbának és ki kell hirdetni győztesnek a fiút: „elég már tele a zsák…!”  

A király a mesében hazudott és mást is hazugságra kényszerített (előbb a lányát, majd a legényt), de végül saját hazugsága miatt szenvedett vereséget. A legény pedig, aki kezdetben védekezni kényszerült, a védés és azonnali visszavágás technikáját alkalmazva (a kardvívásban ezt hívják riposztnak) a király fölé kerekedett.  

Ezek a bejegyzések is érdekelhetnek:

Csel, furfang vagy hazugság?

A csel, furfang, hazugság változatos előfordulási és eltérő értelmezési-értékelési lehetőségei jelennek meg A kőleves és A szállást kérő róka c. magyar népmesékben.A kőleves A kőleves című magyar népmese – mely első látásra bizony a másik becsapására épül – a...

Arany László: Magyar népmesék

Arany László magyar költő és mesegyűjtő, Arany János fia 125 éve – 1898-ban – halt meg, 2024-ben ünnepeljük majd a születésének 180. évfordulóját. Jeles időszak ez arra, hogy egy rövid bejegyzés erejéig megemlékezzünk róla.1862-ben jelent meg Arany László híressé vált...

Fontosnak vélt elvárások elengedése – A rekeszfonó lány

Fontosnak vélt elvárások elengedése "A rekeszfonó lány" című magyar népmese alapján.A Magyar népmeséink – mindennapi útmutatóink című kötetünkben kifejtésre került A lusta lány című palóc népmese. Egy korábbi alkalommal pedig egy olyan mesét vettünk nagyító alá, mely...

A három szegény legény

A három szegény legény című mese A madárasszony című kötetben olvasható. A felütése már-már egy „gyorsított felvételhez” hasonlít (a harmadik bekezdés már a kifejtős rész, itt már a cselekmény kellős közepében járunk). Egy szegény ember vándorútra küldi három fiát,...

Az öreg király hagyatéka

Néhány bejegyzéssel korábban foglalkoztunk a kudarc, csalódás utáni talpraállás, újraindulás kérdéskörével. (Felállás a kudarc után) A nagy kedvenc Király Kis Miklós után a másik magyar népmese, amit ebben a témában felelevenítünk, Az öreg király hagyatéka.A mese...

Sárkányölő Sebestyén – életcélok, lehetőségek és erőforrások

Ez alkalommal a Sárkányölő Sebestyén meséjébe pillantunk be, de – szinte már szokás szerint – nem a címszereplő főhőst, hanem az őt útnak indító királyt állítjuk a középpontba. A mese A bűbájos lakat című gyűjteményben olvasható (Berze Nagy János gyűjtése), kitűnő...

Felállás a kudarc után

Megdöbbentő, milyen sok népmese foglalkozik a kudarc, bukás utáni talpraállás és az újraindulás témakörével. Vagy úgy, hogy egyenesen ez a probléma áll a mesei történet középpontjában, akár úgy, hogy a mese egyébként szán fontos szerepet a kérdésnek.  „A legnagyobb...

Ki miből tanul?

Itt most nem arra gondolunk, hogy a tanuláshoz sokszor elengedhetetlen szakirodalom kiválasztása milyen megfontolások alapján történhet (bár mára a mesetudománynak is megvan a maga irodalma). Sokkal inkább arra, hogy szóból ért a magyar ember – így a közmondás – igen...

A kőleves

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény, háborúból hazatérő katona. Vándorolt faluról falura, rongyosan szegény, és éhesen…” Így kezdődik A kőleves című magyar népmese.  A katona egyre éhesebb és napról napra türelmetlenebb. A helyzete kilátástalannak...

A só

Sóval vagy só nélkül? Mesés gondolatok fontos és fontosnak vélt értékekről A só című magyar népmese kapcsán. A só című mese minden bizonnyal a legismertebb magyar népmesék egyike, melynek több változata is elterjedt, még ha nem is azonos mértékben. A mai alkalommal...