A kapzsiság, hiúság és nagyravágyás elemei egy magyar népmesében

A molnárlány

Szerintem sokan ismerik azt a régi cirkuszi számot, amikor a porondmester a zenebohóctól sorra elveszi a hangszereket, de ő rendre újakat húz elő ezzel a felkiáltással „… van másik…!” Így folytatom én is A rekeszfonó lány mesetípus meséinek idézését, annak ellenére, hogy már az eddig említett változatok is bőven szolgáltattak érdekes meseváltozatokat.

A most terítékre kerülő mesének az eddigiekhez mondhatni alapvetően hasonló a felütése: itt az apa (és nem az anya) állítja a lányáról, hogy aranyat tud fonni. A mese, mely A molnárlány – címet viseli, nagyon erőteljesen indul, ami a jellemábrázolást illeti: az apa a gyönyörű lánya valamennyi kérőjét kikosarazza – elküldi, elzavarja – mondván, ő a lányát a királyhoz szeretné adni. De a király – erről semmit nem tudván – nem jön.

Erre a molnár, aki amúgy szerfelett gazdag, maga megy fel a királyhoz. Beköszönése kissé illetlenre (már-már szemtelenre sikerül: „Felséges királyom, restellem a dolgot, hogy nekem kellett elgyönni magáho. De tudja-e, hogy van énnekem egy nagyon szép lányom, akit senkinek nem adok a világon, csak magának.”

Eddig rendben is lehetne a dolog, de váratlan fordulatot vesz a beszélgetés, amikor az apa a mondandóját  csak hogy szerencséje legyen, így a mese  egy hazugsággal toldja meg: azt állítja, hogy a lánya szalmából aranyat is tud fonni. Ekkor a király visszatámad és ez a válasz teremti meg a mesei konfliktust: „No te mónár, ha minden szavad igaz, feleségül veszem a lányod. Ha hazudtá, karóba húzatom a fejed, de még a lányodét is.”

Az apa, vagyis a molnár hiúságból, nagyravágyásból cselekedett, amikor megtoldotta egy hazugsággal a mondandóját. Kezdetben „csak” a lánya szépségét akarta hangoztatni („kamatoztatni”), de egészen biztosra akart menni.

Pedig kapzsiság, nagyravágyás és hiúság együtt nagyon rossz kombináció és nagyon könnyen önveszélyessé válhat.

Ennek igazolására itt ez a mese: a molnár számára hamar kiderül, nem csak a saját, hanem a lánya fejével is játszik. Nem nehéz belátnia, hogy baj van: mondja is a lányának: „jaj nagy bajt csináltam édes lányom…. hazudtam a királynak.”

És a király viszi is a szép lányt, innentől a molnárral a mesének nincs is dolga: fordult a kocka és a molnár e perctől kezdve annyira sem irányít, mint azt a mese kezdetén hitte… Túl messzire ment, már nem egyszerűen a lánya kérőit zavarta el, hanem olyan helyre tolakodott, ahol nem ő irányít. Idegen harcmezőre tévedt és ezt a király gyorsan tudtára is adta.

A mese ettől kezdve új vágányon fut és a lány csodás megszabadulása – a kis emberke felbukkanása – mellett jobban is érdekel minket a történetbe szövődő új szál. Kiderül, hogy a király ugyanolyan kapzsi és nagyravágyó, mint a molnár, csak éppen az előbbi aranyra éhes, a másik a felsőbb körök közelségére áhítozik. És a király nem is nagyon tagadja, mennyire vágyik az arany után: a molnár önveszélyes hazugsága „nyitott fülekre lelt nála…” Mondja is: nagy a birodalom, még több arany kell… nem érdekli, hogy már első alkalommal rögtön egy egész faháznyi szalma változott át arannyá.

Három a magyar igazság, mondja és …

nem törődve semmivel – megszegi a szavát…

… de a kis törpe megfonja harmadszor is a szalmát aranynak, ám megkéri az árát. A királynétól elsőszülött fiát kéri cserébe.

A király pedig nem is tudja, hogy mire megnyugodnak a kedélyek – megvan az arany és kijelenti, hogy többet nem kell fonnia az asszonynak, nem kell félnie senkinek – akkor van elveszve minden Mikor elvonulni látszanak a viharfelhők, már csaknem késő: jön a törpe a királyfiért.

Ahogyan lenni szokott, az elkövetett hibák, félresiklások később bosszulják meg magukat. A király igazán fel sem fogja, milyen veszélybe sodorta a családját, feleségét és kisgyermekét.

Igaz, nem is ő oldja meg a helyzetet. A mese szerint a királyné az, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy eloldódhasson a reákényszerített – kényszerből magára vett – kötelékből. Mindenkit útnak ereszt, hogy a szabadulást hozó információnak nyomára akadhasson.

A királynő kitartása, erőfeszítése példaértékű, semmit nem becsül le, egyetlen lehetőséget sem szalaszt el a sikert remélve.

A mese szerint még az udvarban maradó sánta kis seprőslányt is elküldi, hátha éppen ő jár szerencsével. Ugyanabban a csodás megmenekülésben lehet része másodszor, mint ami előbb a szalmából font arany révén a király elvakultságától megmentette, most a fiának hoz szabadságot. Varázslat előbb, varázsszó utóbb – kimondva a kis törpe nevét megszűnik annak hatalma felette.

A molnárlány című mese a zagyvarónai meséket felsorakoztató Az ikertündérek című kötetet gazdagítja.

Ezek a bejegyzések is érdekelhetnek:

Csel, furfang és hazugság – a Nyúlpásztor meséje

Legkedvesebb mesénk a csel, furfang és hazugság témájában a Nyúlpásztor címet viseli és A varjúkirály című kötetben olvasható. A meséből készített rajzfilm a bejegyzés végén megtekinthető.A címbeli témát tekintve a mese igen erősen kezd: a király szinte azonnal...

Csel, furfang vagy hazugság?

A csel, furfang, hazugság változatos előfordulási és eltérő értelmezési-értékelési lehetőségei jelennek meg A kőleves és A szállást kérő róka c. magyar népmesékben.A kőleves A kőleves című magyar népmese – mely első látásra bizony a másik becsapására épül – a...

Arany László: Magyar népmesék

Arany László magyar költő és mesegyűjtő, Arany János fia 125 éve – 1898-ban – halt meg, 2024-ben ünnepeljük majd a születésének 180. évfordulóját. Jeles időszak ez arra, hogy egy rövid bejegyzés erejéig megemlékezzünk róla.1862-ben jelent meg Arany László híressé vált...

Fontosnak vélt elvárások elengedése – A rekeszfonó lány

Fontosnak vélt elvárások elengedése "A rekeszfonó lány" című magyar népmese alapján.A Magyar népmeséink – mindennapi útmutatóink című kötetünkben kifejtésre került A lusta lány című palóc népmese. Egy korábbi alkalommal pedig egy olyan mesét vettünk nagyító alá, mely...

A három szegény legény

A három szegény legény című mese A madárasszony című kötetben olvasható. A felütése már-már egy „gyorsított felvételhez” hasonlít (a harmadik bekezdés már a kifejtős rész, itt már a cselekmény kellős közepében járunk). Egy szegény ember vándorútra küldi három fiát,...

Az öreg király hagyatéka

Néhány bejegyzéssel korábban foglalkoztunk a kudarc, csalódás utáni talpraállás, újraindulás kérdéskörével. (Felállás a kudarc után) A nagy kedvenc Király Kis Miklós után a másik magyar népmese, amit ebben a témában felelevenítünk, Az öreg király hagyatéka.A mese...

Sárkányölő Sebestyén – életcélok, lehetőségek és erőforrások

Ez alkalommal a Sárkányölő Sebestyén meséjébe pillantunk be, de – szinte már szokás szerint – nem a címszereplő főhőst, hanem az őt útnak indító királyt állítjuk a középpontba. A mese A bűbájos lakat című gyűjteményben olvasható (Berze Nagy János gyűjtése), kitűnő...

Felállás a kudarc után

Megdöbbentő, milyen sok népmese foglalkozik a kudarc, bukás utáni talpraállás és az újraindulás témakörével. Vagy úgy, hogy egyenesen ez a probléma áll a mesei történet középpontjában, akár úgy, hogy a mese egyébként szán fontos szerepet a kérdésnek.  „A legnagyobb...

Ki miből tanul?

Itt most nem arra gondolunk, hogy a tanuláshoz sokszor elengedhetetlen szakirodalom kiválasztása milyen megfontolások alapján történhet (bár mára a mesetudománynak is megvan a maga irodalma). Sokkal inkább arra, hogy szóból ért a magyar ember – így a közmondás – igen...

A kőleves

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény, háborúból hazatérő katona. Vándorolt faluról falura, rongyosan szegény, és éhesen…” Így kezdődik A kőleves című magyar népmese.  A katona egyre éhesebb és napról napra türelmetlenebb. A helyzete kilátástalannak...

Letölthető könyveink

Magyar népmeséink - mindennapi útravalóink - letölthető könyv

12 magyar népmese értelmezését tartalmazó kötetem:

Holló Jankó,

Az álomlátó fiú,

Vas Laci,

Az erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszony,

Szerencsének Szerencséje,

Pirosmalac,

A víz tündére,

A hétszépségű királykisasszony,

Megölő Istefán,

A vasfejű ember,

A találós mese,

A pelikánmadár

Magyar népmeséink - mindennapi útmutatóink

12 magyar népmese értelmezését tartalmazó kötetem:

A rest macska

A lusta lány

A furfangos koldus

Az irigy bátya

A csóka lányok

A csillagszemű juhász

A kékfestőinas

Egyszemű, Kétszemű, Háromszemű

Az égig érő fa (I-II)

Király kis Miklós

A Halál