Az öreg király hagyatéka

Néhány bejegyzéssel korábban foglalkoztunk a kudarc, csalódás utáni talpraállás, újraindulás kérdéskörével. (Felállás a kudarc után) A nagy kedvenc Király Kis Miklós után a másik magyar népmese, amit ebben a témában felelevenítünk, Az öreg király hagyatéka.

A mese lényege

A székely mese története szerint király egészen elszegényedve hal meg. A sok háborúskodás felemészti a királyi vagyont, szélnek kell ereszteni a katonákat is. Halála előtt magához hívja egyetlen fiát és elmondja neki: az örökségét elásta a kertben, keresse meg. A fiú tisztességgel eltemeti az apját, majd nekiáll a kutatásnak.

Hosszas keresgélés után talál is egy ládát, amiben van egy derékszíj, egy üres erszény és egy kürt. És egy levél: a három ingóságról izgalmas dolgokat ír a király – a derékszíjat, ha megfordítja a dereka körül, menten ott terem, ahol csak lenni akar, az erszényt csak földhöz kell vágni, azonnal tele lesz és a kürtszóra annyi katona áll elő, hogy több se kell.  

Mit kezd az ifjú király az öreg király hagyatékával?

Az ifjú királynak sem kell több: azon melegében házasodni indul. A mese ügyesen érzékelteti, ahogy megszédül: felöltözködik, kicsinosítja magát, kard, bugyelláris kürt… és azon nyomban arra gondol, hogy: „most ott legyek a szomszéd ország királyánál, mert annak van egy erőst-erőst szép leánya, s én azt most feleségül kérem.”

Átsüt a mesén a fura hozzáállás: van már pénzem, elmúlt a „hét szűk esztendő” megszerzem tehát azt a leányt feleségül – merthogy erőst-erőst szép. A legényt csak ez érdekli, no meg az, hogy ott nyomban ott teremhet (add meg uram, de rögtön…), van pénzem, mi lehet a gond? És a királylány? Mit tud róla? A történet szerint semmit – csak hogy szép. Pedig nem ártana, ha lehiggadna és gondolkodna egy kicsit mielőtt ajtóstól ront a házba. rajtaveszthet a sietségen, ha nagyobb a szeme, mint a szája. 

A királyfi nem nézi meg, kivel áll szemben, a szomszéd királykisasszony ugyanis semmibe sem nézi, nem szereti és nem is tiszteli, ezt biztosan mondhatjuk. Szépen lassan kicsalja tőle a derékszíjat és az erszényt, mert a királyfi hamar lépre megy. A királykisasszony lehet, hogy nagyon szép és az esze is vág, mint a beretva de nem mondhatnánk nemes jellemnek és emelkedett léleknek. Ügyesen becsapja a legényt – úgy átveri, hogy jobban se kell – s miután kifosztotta kidobja, hogy többé ne is lássa. 

Kudarc utáni felállás

Most mihez kezd a királyfi? A kudarc utáni felállás – lásd a fenti linken – neki sem megy könnyen. Érthető, ha összezuhan, gondolkodás nélkül vonult be az oroszlán barlangjába – mert az nem kétséges, hogy ebben a helyzetben a királylány volt inkább erőben, ahogy mondani szokás.

A legény a földön, se pénz, se katonák… csak a csalódás – depresszió, megalázottság. És ebben a helyzetben szinte az ölébe hullik a megoldás. A szóban forgó mesei motívum ismerős, olyan különleges vadkörtére lel, amitől egy harapás után arasznyit nő az orra és megvan a csodatévő forrásvíz is, ami „tisztára mossa” a bajtól…  

és az ifjú királynak több se kell. „Ühüm – bólogatott – tudom én, ez mire való. Na, megállj csak, ez kell nekem!”  

A királyfi sok mélypontot élt meg gyors egymásutánban, úgy tűnik tanult is belőle. Rajta a sor, hogy cselhez, furfanghoz folyamodjon. Felveszi a kesztyűt és visszatér a kudarcai helyszínére, de most már gondolkodik: megfontolt, céltudatos és motivált. Először is visszaszerzi, amit kicsaltak tőle: derékszíj, bugyelláris és csodakürt… szépen sorban. Szinte átsüt a mesén, hogy most már jól érzi magát a bőrében a királyfi. Nyoma sincs a korábban kapkodó, szertelen, „ide nekem a szép feleséget…” „van pénzem elég…” hozzáállásnak.  

És tudja, mit akar, nem úgy, mint előzőleg. Lehiggadt, céltudatos – motivált. Nem rossz kombináció.  

A tanítás

Az anyagi téren megborult egyensúly visszaállítása – a jog nyelvén úgy szólhatnánk, hogy az eredeti állapot helyreállítása – után a királyfi a prevencióra (vagyis a megelőzésre) is gondol. A királykisasszony vadkörtétől megnőtt orrát nem varázsolja le egészen: egy kicsit meghagy belőle, hogy ott csúfondároskodjék a jövőben is.

A tanítás így szól: legközelebb meggondolod, ha ki akarnál babrálni velem (speciális prevenció) és általában véve: mindenkivel, minden más gyanútlan, óvatlan ide érkezővel szemben is jobban fogsz viselkedni (generális prevenció). Így jár, aki irigy s elveszi a másét, ilyen nagy csúf, hosszú orra nő. 

A mesebeli királyfi is tanult a hibájából: többet arrafelé se ment.  

A mese Az eltáncolt papucsok című – bukovinai székely népmeséket felvonultató – kötetben jelent meg.  

Ezek a bejegyzések is érdekelhetnek:

Csel, furfang és hazugság – a Nyúlpásztor meséje

Legkedvesebb mesénk a csel, furfang és hazugság témájában a Nyúlpásztor címet viseli és A varjúkirály című kötetben olvasható. A meséből készített rajzfilm a bejegyzés végén megtekinthető.A címbeli témát tekintve a mese igen erősen kezd: a király szinte azonnal...

Csel, furfang vagy hazugság?

A csel, furfang, hazugság változatos előfordulási és eltérő értelmezési-értékelési lehetőségei jelennek meg A kőleves és A szállást kérő róka c. magyar népmesékben.A kőleves A kőleves című magyar népmese – mely első látásra bizony a másik becsapására épül – a...

Arany László: Magyar népmesék

Arany László magyar költő és mesegyűjtő, Arany János fia 125 éve – 1898-ban – halt meg, 2024-ben ünnepeljük majd a születésének 180. évfordulóját. Jeles időszak ez arra, hogy egy rövid bejegyzés erejéig megemlékezzünk róla.1862-ben jelent meg Arany László híressé vált...

Fontosnak vélt elvárások elengedése – A rekeszfonó lány

Fontosnak vélt elvárások elengedése "A rekeszfonó lány" című magyar népmese alapján.A Magyar népmeséink – mindennapi útmutatóink című kötetünkben kifejtésre került A lusta lány című palóc népmese. Egy korábbi alkalommal pedig egy olyan mesét vettünk nagyító alá, mely...

A három szegény legény

A három szegény legény című mese A madárasszony című kötetben olvasható. A felütése már-már egy „gyorsított felvételhez” hasonlít (a harmadik bekezdés már a kifejtős rész, itt már a cselekmény kellős közepében járunk). Egy szegény ember vándorútra küldi három fiát,...

Sárkányölő Sebestyén – életcélok, lehetőségek és erőforrások

Ez alkalommal a Sárkányölő Sebestyén meséjébe pillantunk be, de – szinte már szokás szerint – nem a címszereplő főhőst, hanem az őt útnak indító királyt állítjuk a középpontba. A mese A bűbájos lakat című gyűjteményben olvasható (Berze Nagy János gyűjtése), kitűnő...

Felállás a kudarc után

Megdöbbentő, milyen sok népmese foglalkozik a kudarc, bukás utáni talpraállás és az újraindulás témakörével. Vagy úgy, hogy egyenesen ez a probléma áll a mesei történet középpontjában, akár úgy, hogy a mese egyébként szán fontos szerepet a kérdésnek.  „A legnagyobb...

Ki miből tanul?

Itt most nem arra gondolunk, hogy a tanuláshoz sokszor elengedhetetlen szakirodalom kiválasztása milyen megfontolások alapján történhet (bár mára a mesetudománynak is megvan a maga irodalma). Sokkal inkább arra, hogy szóból ért a magyar ember – így a közmondás – igen...

A kőleves

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény, háborúból hazatérő katona. Vándorolt faluról falura, rongyosan szegény, és éhesen…” Így kezdődik A kőleves című magyar népmese.  A katona egyre éhesebb és napról napra türelmetlenebb. A helyzete kilátástalannak...

A só

Sóval vagy só nélkül? Mesés gondolatok fontos és fontosnak vélt értékekről A só című magyar népmese kapcsán. A só című mese minden bizonnyal a legismertebb magyar népmesék egyike, melynek több változata is elterjedt, még ha nem is azonos mértékben. A mai alkalommal...