A három szegény legény

A három szegény legény című mese A madárasszony című kötetben olvasható.

A felütése már-már egy „gyorsított felvételhez” hasonlít (a harmadik bekezdés már a kifejtős rész, itt már a cselekmény kellős közepében járunk). Egy szegény ember vándorútra küldi három fiát, mert nem tudja őket eltartani. A legények előtt az út elágazik és megfogadják, hogy három esztendő múlva ugyanitt találkoznak, akkor számot adnak arról, hogy ki mit szolgált és főleg: ki mit szerzett.

A legkisebb egy öregembernél szolgált szorgalmasan, becsülettel, emberséggel. Amikor letelt a szolgálat, az öreg elé állt és kérte a bérét, valahogy így: „amit megérdemlek, azt add nekem fizetségbe…

A mese szerint „ennél konkrétabb, részletezőbb megállapodás” a legény és az öreg között nem volt (pl. három nap az esztendő, háromszáz arany a fizetség stb.). Ez azt sugallja, hogy a szerződő felek egyaránt megbíztak egymásban: ami jár, az jár (vannak, persze kivételek is…).

A fiú ezt a becsületbeli, de talán inkább: bizalmon alapuló alkut tudomásul is veszi. Éppen ezért nem inog meg akkor sem, amikor két, értékében első ránézésre nagyon is különböző fizetség kerül az asztalra, megfejelve egy választási lehetőséggel. A mese szerint háromszáz arany vagy három dió. Nem mindegy. És a választás mellé egy megjegyzés is érkezett az öregtől: „na fiú, ha a pénzt elveszed, tudd meg, nem adom tiszta szívből. De ha elveszed a diót, azt tiszta szívből adom.” Ne felejtsük el, hogy nagy szegénységből indult el szolgálni testvéreivel a legkisebb fiú, ahogy ma szokás mondani: lenne helye a pénznek. Kézenfekvő volna, ha a pénzt választaná.

Egy jószándékú figyelmeztetés

Csakhogy ott az öreg jószándékú figyelmeztetése és azt se tévesszük szem elől, hogy a megállapodás a becsület és kölcsönös bizalom elvére épült. Ha ennek jelentőséget tulajdonítunk – márpedig muszáj – akkor érthető, hogy a legény gondolkodóba esik.

A figyelmeztető megjegyzés az anyagi sík korlátozó, földies vonatkozásai helyett – sőt: azokkal szemben – a magasabb világok felé tereli a döntést, oda, ahol az igazi, tartós értékeknek van jelentősége. A jó energiák, a jószándék, a szeretet, az isteni törvények rétegeibe… Egyértelműen erre utal az öreg, amikor a pénzre azt mondja, ezt nem adom jó szívvel, a három dióra pedig hogy ezt jó szívvel adom. A jó szívvel kifejezett szándék, a jószándék és a jóakarat az energiával – méghozzá pozitív energiával – telítettséget jelzi. Amihez nem párosul jó szándék, jó szív, áldás… nos az olyan, mintha eleve kudarcra lenne ítélve.  

A három dió külsőre jelentéktelen és értéktelen, fizetség gyanánt nehezen képzelhető el. De nem lehet tudni, mit rejt a belső és ez a választás megejtéséig így is marad: ezért a választást evilági, racionális sejtések nem is befolyásolják (ilyenek pl. hogy „hátha ezekben a diókban ökrök, juhok egy felszerelt szekér és egy szép leány lenne…”). Így a választás a földi síkról (f)elemelkedett és energiaközpontú kell, hogy legyen. Ezt az emelkedést az öreg által leszögezett többletinformáció indítja el és ez segít a választásban is.  

Szó nincs arról, hogy a fiú ne választhatná munkabérként az aranyat. Az öreg – akiben a legény nyilván bízott – érzésekről, a felajánlott fizetség-lehetőségekhez fűződő energiáról tájékoztatja a fiút: ezt jó szívvel adom, azt nem jó szívvel adom, választanod azonban neked kell… Fizetség ez is, az is. Bármelyik, ahogy neked tetszik, de az egyikhez ilyen, a másikhoz olyan érzések, szándékok, energiák és nyilván ilyen vagy olyan minőségű következmények kapcsolódnak (vagy járulhatnak). 

Könnyen elképzelhető ennek a jelenetnek olyan értelmezése, hogy ez egy próba. Igaz, a fiú már bizonyított az öregember előtt: azt írja a mese, hogy mindent jobban megcsinált, mint ahogy mondták. A legény pedig jól választott, mert a szívére hallgatott. Ebben segítségére volt becsületessége, kiegyensúlyozottsága, önbizalma és mindezekből fakadó magabiztossága.

Csak az önmagával – önnön értékrendjével – tisztában lévő ember tud ilyen helyzetben úgy válaszolni, ahogy a legény tette: „csak maradjon békével öregapám! Elviszem a három diót, mert azt – tudom – jó szívvel adta. És egyszer majd még visszatérek ide.” Az öregember válasza minden kételyt eloszlat afelől, hogy jól látjuk a mese mondandóját, mert így válaszol: „Járj békével, fiam és az Isten adjon szerencsés utat, de én tudom, hogy ide hozzám soha meg nem kell térned.” (Vö. Az angyalbárányok c. népmese) 

A két fizetség közötti e világbeli, tehát a fizikai síkon (az anyagi világban) megmutatkozó különbséget a három dióhoz fűződő energia-többlet képes kiegyensúlyozni. Többet ér minden külön magyarázat nélkül is az, amihez jó szív, szeretet, jó kedv, jóakarat és segítő szándék párosul (gondoljunk Hamupipőkére és az édesanyja által küldött és a galambok által hozott kifogástalan arany-ezüstruhákra – egy dióba rejtve…), mint amelyek nélkülözik ezeket az értékeket. A fiúnak sem kell látnia a valóságban (értsd: a két szemével) a diókba belegyömöszölt állatseregletet: bőven elég, ha tisztában van a teremtett világ működésének rendjével. 

A mese zárása

A mese zárásaként a legény feltöri a diókat, felhasználja a dióba rejtett jószágokat, feleségül veszi a neki teremtett leányt és csattanós választ ad hitetlen testvéreinek: „Ugye, mondtam én nektek, hogy a diókat tiszta szívből adták. Nem lehet, hogy az ember csak a pénznek örvendjen. Abból a három dióból kelt ki minden, amit itt láttok. Most kacagjatok, ha tudtok!” 

Ezek a bejegyzések is érdekelhetnek:

Csel, furfang vagy hazugság?

A csel, furfang, hazugság változatos előfordulási és eltérő értelmezési-értékelési lehetőségei jelennek meg A kőleves és A szállást kérő róka c. magyar népmesékben.A kőleves A kőleves című magyar népmese – mely első látásra bizony a másik becsapására épül – a...

Arany László: Magyar népmesék

Arany László magyar költő és mesegyűjtő, Arany János fia 125 éve – 1898-ban – halt meg, 2024-ben ünnepeljük majd a születésének 180. évfordulóját. Jeles időszak ez arra, hogy egy rövid bejegyzés erejéig megemlékezzünk róla.1862-ben jelent meg Arany László híressé vált...

Fontosnak vélt elvárások elengedése – A rekeszfonó lány

Fontosnak vélt elvárások elengedése "A rekeszfonó lány" című magyar népmese alapján.A Magyar népmeséink – mindennapi útmutatóink című kötetünkben kifejtésre került A lusta lány című palóc népmese. Egy korábbi alkalommal pedig egy olyan mesét vettünk nagyító alá, mely...

Az öreg király hagyatéka

Néhány bejegyzéssel korábban foglalkoztunk a kudarc, csalódás utáni talpraállás, újraindulás kérdéskörével. (Felállás a kudarc után) A nagy kedvenc Király Kis Miklós után a másik magyar népmese, amit ebben a témában felelevenítünk, Az öreg király hagyatéka.A mese...

Sárkányölő Sebestyén – életcélok, lehetőségek és erőforrások

Ez alkalommal a Sárkányölő Sebestyén meséjébe pillantunk be, de – szinte már szokás szerint – nem a címszereplő főhőst, hanem az őt útnak indító királyt állítjuk a középpontba. A mese A bűbájos lakat című gyűjteményben olvasható (Berze Nagy János gyűjtése), kitűnő...

Felállás a kudarc után

Megdöbbentő, milyen sok népmese foglalkozik a kudarc, bukás utáni talpraállás és az újraindulás témakörével. Vagy úgy, hogy egyenesen ez a probléma áll a mesei történet középpontjában, akár úgy, hogy a mese egyébként szán fontos szerepet a kérdésnek.  „A legnagyobb...

Ki miből tanul?

Itt most nem arra gondolunk, hogy a tanuláshoz sokszor elengedhetetlen szakirodalom kiválasztása milyen megfontolások alapján történhet (bár mára a mesetudománynak is megvan a maga irodalma). Sokkal inkább arra, hogy szóból ért a magyar ember – így a közmondás – igen...

A kőleves

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény, háborúból hazatérő katona. Vándorolt faluról falura, rongyosan szegény, és éhesen…” Így kezdődik A kőleves című magyar népmese.  A katona egyre éhesebb és napról napra türelmetlenebb. A helyzete kilátástalannak...

A só

Sóval vagy só nélkül? Mesés gondolatok fontos és fontosnak vélt értékekről A só című magyar népmese kapcsán. A só című mese minden bizonnyal a legismertebb magyar népmesék egyike, melynek több változata is elterjedt, még ha nem is azonos mértékben. A mai alkalommal...

A király kenyere

Jót s jól, ebben áll a nagy titok. A király kenyere című mese a Magyar népmesék rajzfilmsorozatból ismert, de írott változata – mely talán a rajzfilm egyik lehetséges forrása volt – olvasható Mátyás király kenyere cím alatt a Madárkereső királyfiak című...